Saláta, avagy az elnöktől a postásig - Francis Scott Fitzgerald

Fitzgerald egyetlen darabja (melyet novellából bõvített vígjátékká), amit még az író élete során bemutattak, 1923. november 19-én a Nixon?s Apollo Theatre-ben, Atlantic Cityben vitték színre, azonban óriási bukás lett. Zelda Fitzgerald azt írta róla egy levelében, hogy a közönség láthatólag unta magát, többen el is hagyták a nézõteret. Maga Fitzgerald is elégedetlen volt, szíve szerint állítólag saját maga állíttatta volna le az elõadást az elsõ pár jelenet után. Azonban napjainkban olvasva a darabot szinte érthetetlen, miért is lehetett ez bukás akkor. A darab fõhõse, Jerry és felesége, Charlotte olyan házasságban élnek, melyben mindketten boldogtalanok. Talán már nem is szeretik egymást. Charlotte elégedetlen férjével, annak motiválatlanságával, modorával: õ különbet érdemelne. Jerry pedig úgy érzi, minden ambíciót kiölt belõle felesége és a férj-lét. A házaspárral él még Jerry apja, a kissé már szenilis Papa, aki szívesen jár könyvtárba, amikor épp nem Bibliáját olvassa. Charlotte húga, a 19 éves, nagyon modern, a kor divatját a másodvonalból majmoló Doris is többször megfordul a házaspárnál. Semmitmondó hétköznapjaikat azonban egyszer csak megváltoztatja egy szeszcsempész, Snooks, aki 18 dollárért olyan gint kevert Jerry kérésére, amitõl hirtelen minden megváltozik? Így lesz a vasutas-tisztviselõbõl Elnök, az Elnökbõl pedig a világ legjobb postása. Az abszurd történetvezetés szórakoztató voltán túl azonban érdemes odafigyelni a szereplõk ?sorskönyveire?, hogy miként változtatják vagy változtathatják azokat, s hogy a változások fényében hogy értékelõdik át ? minden.