Immunis a változásra - Kegan Robert

Hogyan és miért akadályozzuk önmagunkat céljaink elérésében? Meddig fejleszthető gondolkodásmódunk rugalmassága? Hogyan segíthetjük az általunk vezetett szervezetben dolgozó tehetségek kibontakozását? A fejlődés természetetét gyakran tévesen értelmezzük. Úgy véljük, hogy azért kell tanulnunk és jobbá válnunk, mert a világ egyre bonyolultabb lesz, nekünk pedig alkalmazkodnunk kell hozzá. Ám az új képességek elsajátítása és a régi szokások elhagyása nem feltétlenül jelenti azt, hogy fejlődünk is, az emberi agy ugyanis sokkal immunisabb a változásra, mint gondolnánk. Robert Kegan és Lisa Laskow Lahey változásmenedzsment-professzorok szerint egy új kihívás esetén hiába szánjuk el magunkat a változásra, gyakran mégis úgy viselkedünk, mintha egyik lábunkkal a gázpedált, a másikkal pedig a féket taposnánk. Ezért óriási szakadék tátong aközött, amit szeretnénk elérni és aközött, amire valójában képesek vagyunk. Könyvük elméleti és gyakorlati útmutató, amellyel feltárhatjuk, milyen feltételezések és aggodalmak akadályoznak minket, és kitűzhetjük a megfelelő céljainkat. Módszerükkel bármely életkorban komplexebbé tehetjük gondolkodásmódunkat, így valódi változást érhetünk el önmagunkban, csapatunkban és egész vállalatunk illetve szervezetünk szintjén is. ROBERT KEGAN a Harvard Egyetem Meehan-díjas professzora. Harminc éve kutatja a felnőttkori fejlődés témakörét. Munkásságával jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy szakmai körökben is elfogadják: a folyamatos pszichológiai fejlődés a serdülőkor után is lehetséges, sőt szükséges is ahhoz, hogy az ember meg tudjon felelni a modern élet követelményeinek.. LISA LASKOW LAHEY a Harvard Egyetemen működő, változásmenedzsmenttel foglalkozó Change Leadership Group kutatási igazgatója. Pszichológus és oktató, az ő kutatócsapata alkotta meg azt a ma már világszerte használt, a felnőttek jelentésalkotó rendszerét feltérképező fejlődésdiagnosztikai módszert.. Publikációi és kutatásai kettős célra fókuszálnak: segítik a csapatokat abban, hogy eredményesebben tudják támogatni az egyén fejlődését, valamint az egyéneket abban, hogy a csapatok, amelyeknek a tagjai, optimálisabban teljesítsenek.