Uzsoracivilizáció III. - János Drábik

Az az írás, amely „A Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvei” néven vált ismertté, a körülötte máig zajló tudományos és politikai vita, valamint egyértelműen bizonyítható hamisításai dacára a világtörténelem egyik legfontosabb dokumentumává vált. Ezt azzal vívta ki magának, hogy tanulmányozóinak jelentős részét ma is meg tudja győzni egy titkos szövetség világuralomra törekvő stratégiájának a létezéséről. Tartalma az ember és az emberi természet mély megértéséről tanúskodik. Szemléletesen írja le azokat a módszereket, amelyeket ez a titkos szövetség uralmának megteremtése érdekében kíván alkalmazni az emberiséggel szemben. Ezért ez a dokumentum nem csak híres, hanem hírhedt is. Kiváló felkészültségű tudósok bizonyították be róla, hogy csaló hamisítvány. Más kutatók viszont azt állítják, hogy a Jegyzőkönyvek hamis volta ellenére valóságosan létező összeesküvésről ad hírt, s a szerzőséget azért tulajdonítják hazug módon a zsidóknak, hogy igazi szerzői rejtve maradjanak. Többen rámutattak, hogy a Jegyzőkönyveknek valójában nincs köze a judaizmushoz, és csak a megrögzött antiszemiták állítják ennek az ellenkezőjét. A világ lakóinak a fejlett ipari országaiban élő 20%-a fogyasztja el a világ erőforrásainak a 86%-át, míg a világ többi lakójának jut az erőforrások 14%-a. Ez az aránytalanság még növekszik is a kamatautomatizmus miatt. Világunk tehát krízishelyzetben van, küszöbön áll a pénzrendszer összeomlása, és új status quo kialakulása. Az új helyzetre fel kell készülnünk. Az együtt gondolkodást kívánja elősegíteni ez a könyv. „A látható kormány mögött trónol egy láthatatlan kormány, amely nem tartozik hűséggel a népnek, és nem ismeri a felelősséget. Az államférfi feladata ennek a láthatatlan kormánynak a megsemmisítése, a korrupt üzlet és a korrupt politika közti szövetség széttörése.”THEODORE ROOSEVELT, az Egyesült Államok 26. elnöke A világ szupergazdag pénzdinasztiái által létrehozott, és több száz éves múltra visszatekintő HÁLÓZAT olyan sok rejtett szállal, sűrűn egybekapcsolódó hierarchia, amely a háttérből irányítja az időközben globálissá növekedett pénzhatalom széles körű intézményrendszerét. A pénzvagyon-tulajdonosoknak ez a magánkézben lévő világrendszere napjainkban már uralja a fejlett ipari államok politikai rendszerét, és csekély kivételtől eltekintve a világgazdaság egész&eacut