Rejtő Jenő elveszett naplója - Életregény - Tamás Matuscsák

Garantáltan az eddigi legjobb Rejtő életrajzi regényt tartja kezében az olvasó, mert bármilyen meglepő is, de egyik legnépszerűbb írónkról mind ez idáig nem született még ilyesfajta biográfia. Talán még senkiről sem írtak le annyi téves információt, legendás, már-már mesés történetet, mint Rejtő Jenőről, noha ezeknek a forrása nagymértékben ő maga volt, gyakran ferdített az igazságon, amikor önmagáról írt vagy nyilatkozott. Az idők során széles körben elterjedt mítoszok kuszaságában próbál rendet teremteni e könyv szerzője, aki felveszi ugyan P. Howard utánozhatatlanul szórakoztató stílusát, de bemutatja Rejtő komoly oldalát is, a csillagászattól a modernizmuson és a freudi pszichoanalízisen át Tesla és Edison találmányaiig terjedő tudományos érdeklődését, ritka szociális érzékenységét – valamint kisiklott házasságait, testi és lelki problémáit éppúgy, mint szenvedélyes futballszeretetét, féktelen kártyamániáját, legyőzhetetlen nikotin-, kávé-, alkohol- és amfetaminfüggőségét. Az alapos kutatómunkával készült életrajz hivatalos dokumentumok, magánlevelek, a kortársak beszámolói és Rejtő írásai alapján hitelesen, évről évre, eseményről eseményre, szinte napról napra haladva mutatja be a szerző kalandos életét – rávilágítva számtalan, mára elfeledett tényre (hányan voltak valójában a Reich testvérek, merre utazott, tényleg belépett-e a légióba, mi volt ,,öngyilkosságának” valódi háttere stb.), kiemelve, hogy Rejtő gyermekkori traumái, felnőttkori élettapasztalatai, tudományos ismeretei és az általa mindenkor szorosan figyelemmel kísért aktualitások miként épültek be műveibe. Az életrajz ma már kinyomozhatatlan fehér foltjait a szerző Rejtő Jenő saját, sokszor önéletrajzi ihletésű műveiből átvett részletekkel pótolja, így egy folyamatos, összefüggő és hihető életút rajzolódik ki. E fiktív napló azonban nemcsak életrajz, hanem korrajz (és kórrajz) is. Behatóan foglalkozik a két világháború közötti évekkel, amely – főként a színházi élet tekintetében – rendkívül gazdag időszaka volt az egyetemes magyar kultúrának. Ennek köszönhetően számtalan kortárs híresség elevenedik meg e könyv lapjain, Molnár Ferenctől Karinthy Frigyesen és Kabos Gyulán át Salamon Béláig, de bepillantást nyerhetünk a korszak kávéházainak, színházainak és budoárjainak ma már kevéssé ismert titkaiba is. A szerző reményei szerint könyve vitákat gerjeszt, így sokan foglalkoznak majd ismét irodalmunk egyik legtermékenyebb, legérdekesebb és legellentmondásosabb írójával, és remekműveit újra felfedezve e stílusteremtő alkotó sokadik reneszánsza köszönthet be hamarosan.