Nagykommentár a Róma I. rendelethez - Palásti Gábor

Mivel a Róma I. rendelet a szerződéses kötelmek összességét lefedi, ezért a jelen mű bármilyen szektorban hasznosítható, amely nemzetközi elemmel rendelkező szerződések alapján működik. A kommentárt egyformán forgathatja a nemzetközi adásvételi, forgalmazói vagy ügynöki szerződésekkel foglalkozó ügyvéd vagy jogtanácsos, a nemzetközi banki, pénzügyi vagy biztosítási szolgáltatást nyújtó vállalkozás jogásza, a nemzetközi szállítmányozó vagy fuvarozó cég jogtanácsosa, ugyanúgy, mint például a szórakoztatóipar egyes ágaival vagy a médiával kapcsolatos nemzetközi szolgáltatások jogi hátterét biztosító ügyvédi iroda. Az egyformán hasznos lehet fogyasztóvédelmi szervezeteknek, ha nemzetközi fogyasztói jogvitával van dolguk, és az összes, külföldön dolgozó magyar munkavállalónak, vagy Magyarországon munkát vállalt külföldinek is. A Róma I rendelet egyetemes alkalmazási igényéből kifolyólag kapcsolóelvei akkor is alkalmazandóak, ha a szerződésben a lényeges külföldi elem nem az EU területén realizálódik. Az tehát ugyanúgy alkalmazandó akkor is, ha a szerződésben például az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal, Ukrajnával vagy Izraellel kapcsolatos lényeges külföldi elem van, mintha a nemzetközi magánjogi szerződés az EU területén belül maradna. A szerző tagja volt az Európai Bizottság által létrehozott egyik szakértői csoportnak, amely a Róma I rendelet megalkotása során kiadott Zöld Könyvre a tagállamoktól és a gazdaság szereplőitől érkezett válaszokat véleményezte. Napjainkig rész vesz a Róma I rendelet tagállami bírósági gyakorlatának felmérésében. PhD dolgozatát a szerződéses jogválasztás témájában védte meg 2008-ban, és számtalan szakcikk és tanulmány szerzője a Róma I rendelettel és a szerződésre alkalmazandó jog meghatározásának kérdéseivel kapcsolatosan. Szerzői ajánló2009. december 17-én lépett hatályba Az Európai Parlament és a Tanács?593/2008/EK rendelete (2008. június?17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.). A rendelet egységes kollíziós szabályokat teremtett az Európai Unió tagállamainak bíróságai számára a szerződéses kötelmek összességére nézve. Mint ilyen, a Róma I rendelet a külkereskedelemtől a határokon átnyúló különféle szolgáltatásokon át az EU-n belüli munkaerő áramlásáig vagy a tömegesen létrejövő, nemzetközi elemmel rendelkező fogyasztói ügyletekig minden területen érezteti hatását. Az eltelt bő egy évtized során többé-kevésbé kialakult a rendelet egységes és autonóm értelmezése, melyhez az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítéletein kívül számtalan tagállami ítélet is rendelkezésre áll. Ezen utóbbiakat az Európai Bizottságnak a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésen belül kiírt tematikus pályázatai keretében rendszeresen összegyűjtik és közzéteszik. Másrészt, mostanra a Róma I rendeletet igen szerteágazó jogirodalmi munkák is feldolgozták, amelyek között a nemzetközi magánjogi egyetemi tankönyveken és jegyzeteken, valamint szakcikkeken kívül több idegen nyelvű, külföldön megjelent Róma I kommentár is található. A mű komplex módon dolgozza fel mind a rendelkezésre álló joggyakorlatot, ideértve az Európai Unió Bíróságának ítéleteit, a magyar bíróságok gyakorlatát és – egyedülálló módon – a tagállami bíróságok közzétett vonatkozó határozatait is, mind a hazai és nemzetközi jogirodalom fontosabb műveit. A más tagállamok bíróságainak joggyakorlatára vonatkozó részek tartalmazzák az egyes külföldi ítéletek hivatalos hivatkozási információit, valamint az azok internetes elérhetőségéhez szükséges leírást (forrásmegjelölést) is. Mivel a rendelet egységes és autonóm alkalmazása a részleteket tekintve a tagállami bíróságok ítélkezésében alakul ki, ezért ezek az ítéletek az EU-n belül hivatkozási pontként szolgálhatnak más tagállamok bíróságai számára is. A Róma I rendelet a nemzetközi kollíziós magánjog számos kérdését érinti. A szerződések kapcsolóelvein kívül kifejezetten szabályozza például a renvoi-t, a közrende