Magyarázat a szomszédjogokról - Serák István

Az új Polgári Törvénykönyvvel együtt lépett hatályba 2014. március 15-én a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény, amely a magyar jogtörténetben egyedülálló módon külön ágazati törvénybe helyezte át a korábbi kódex azon szomszédjogi szabályait, amelyeket az alapvetően professzionális üzleti szereplőknek készült új törvénykönyv – a szerkesztési elvei miatt – egészében mellőzött. Mind a jogi szaknyelvben, mind a hétköznapi jogalkalmazás során összefoglalóan szomszédjogoknak nevezett élethelyzetekre vonatkozó hazai anyagi jogi szabályozás a 2010-es években tartalmilag is megújult nemcsak a polgári anyagi jog, hanem az egyéb ágazati jogszabályok tekintetében is – a szomszédjogi jogviszonyok ugyanis nem értelmezhetőek szigorúan csak a polgári anyagi jogi törvényben előírt részletes egyedi előírások alapján, azok megértéséhez a legtöbbször több jogterület szabályozását is figyelembe kell venni.A jelen mű a magyar jogi szakirodalomban hiánypótlónak tekinthető, amennyiben a szomszédjogokat rendszerbe foglaltan mutatja be, átfogó képet adva az elméleti alapoktól az egyes intézmények szabályozásán és bírói gyakorlaton át a jogvédelmi eszközökig. A magyarázat betekintést nyújt a tulajdonhasználatra vonatkozó szabályozás közgazdasági összefüggéseibe is, valamint az összes kérdést nemzetközi összehasonlításban – elsősorban a német, osztrák és svájci szabályozással, szakirodalmi álláspontokkal és bírói gyakorlattal, de helyenként az amerikai szabályozással is összevetve – mutatja be. Mivel az 1959-es Polgári Törvénykönyv hatálybalépése óta magyar nyelvű összefoglaló mű a szomszédjogok tárgykörében nem készült, a magyarázatot ajánljuk elsősorban ingatlanjoggal és kártérítési joggal foglalkozó ügyvédek és bírák, illetve birtokvédelmi ügyekben eljáró hatósági szakemberek és ügyvédek számára, de emellett a téma iránt érdeklődő jogkereső olvasó is hasznos információkat meríthet az ingatlanhasználatból eredő mindennapi helyzetekre vonatkozó jogi álláspontokról és azok elméleti-gyakorlati összefüggéseiről.IsmertetőA szomszédjog a dologi jog legtöbb intézményéhez hasonlóan az európai polgári törvénykönyvek legősibb szabályozási területeihez tartozik, amely az eltelt évszázadok alatt nem csak rendszerét illetően, hanem a konkrét rendelkezések többségében is jószerivel változatlan formában fennmaradt, a jog- és gazdaságpolitika időszakos változásai ugyanis lehettek bármilyen mélyrehatóak, de mindig megkímélték ezt a jogintézményt, amely így manapság is pótolhatatlan alapvető része a joganyagnak, jóllehet szerepe és súlya az eltelt évszázadok során a társadalom és a gazdaság átalakulása, nem utolsó sorban a technikai fejlődés hatására fokozatosan módosult. A jelentős történelmi múlt, valamint a szabályozás jellegzetességei révén könnyen az a vélemény alakulhat ki a mindennapi jogalkalmazóban, de akár a szakmai keresőben is, hogy a polgári jog eme területe a gyakorlatban könnyen és egyszerűen alkalmazható, kevés problémát vethet fel. A német és osztrák, de akár az angolszász vonatkozó szakirodalom gazdagságát szemlélve ugyanakkor egyértelműen látható, hogy a szomszédjogok alkalmazása a mai kor társadalmi és technikai követelményei között is jelentős elvi és gyakorlati kihívásokkal terhelt.A szerző célja ezért lehetőleg minél átfogóbb, vagyis a jogterület összetettsége miatt a legtöbb kapcsolódó kérdéskörre is kitérő tablót adni a szomszédjogok jogintézményről. Egy ilyen átfogó ismertetés azonban – szintén az előbb részletezett tényezők miatt – nem merülhet ki a hatályos magyar jogszabályi előírások, valamint a joggyakorlat és a jogtudomány eredményeinek bemutatásában, a kellően teljes képhez mindenképp összehasonlító jellegűnek kell lennie. Ezt legkivált az indokolja, hogy míg a német és az osztrák jogi