A Kordillerákban - Karl May

Falmar ?városa Corrientes tartományban fekszik, az argentin Mezopotámiában, a tartomány nevét viselő folyó mellett. Nem nagy település az itteni körülményekhez képest. Árukivitele erdőgazdálkodásán és állattenyésztésén alapul, mert a földművelés csk a helyi igényeket elégíti ki, s gyáripara sem jelentős. Az idő tájt, amikor a foglyokkal déli irányból a városka felé közeledtünk, Falmarból indult ki minden Lopez Jordan ellen irányuló katonai vállalkozás. Katonák jöttek-mentek mindenfelé: fehérek, indiánok, szedett-vedett ruházatban, hiányos fegyverzettel. Bármely német hivatásos katonatiszt ugyancsak csóválta volna a fejét, ha parancsnoksága alá rendelnék őket. Mindazonáltal még mindig jobban festettek, mint a Jordan főhadiszállásán nyüzsgő siserehad. Lépten-nyomon gyakorlatozó csapatok mellett haladtunk el. A város nem közvetlenül a folyó partján épült, hanem attól széles, ingoványos sáv választja el. A láp település felőli részén sűrű, tömött nádmező húzódik, és eltakarja a mocsaras területet.t Az ezredes nem lassított, ahogy beértünk az első házak közé, hanem galoppban vágtattunk a főtérre a Casa de Ayuntamiento, vagyis a városháza felé, és ott végre megtorpantunk. Az épület, úgy első pillantásra, inkább valami útszéli, bagolyrúgta fogadónak rémlett, sem mint a városi elöljáróság székhelyének. Az ezredes mindenekelőtt jelentést tett a városparancsnoknak, akihez a baráttal együtt elkísértük. A beszámolót követően az elfogadott tiszteket fogdába zárták a városházán, a katonákat pedig karámokba csukták, amit nem döntenek sorsuk felől. Mondanunk sem kell, hogy ez a harci cselekmény – négyszáz katona foglyul ejtése, tisztekkel együtt, teljes fegyverzettel, a töméntelen sok rendkívül szükséges ló, egyetlen lövés, kardvágás nélkül – az ezredes előmenetele szempontjából igencsak kedvező hatást tett.