Ebben az albumban a Kárpát-medence 150 jelentősebb várát,
várkastélyát és erődtemplomát mutatjuk be. Többségük tanúja volt a
történelmi Magyarország zivataros időszakainak, de vannak köztük
olyanok is, amelyek soha nem láttak harcokat – így vagy úgy mindnek
egyedi sors jutott. Közös bennük, hogy szükség esetén védhetővé
váltak az ellenség támadásaitól, a rablótámadásoktól, vagy a
megsarcolt jobbágyok dühétől. A Kárpát-medencei várépítészet
évezredes múltra tekint vissza. A történelmi Magyarország
vármegyéit az állam megszervezésekor általában egy-egy fontosabb,
tekintélyesebb vár körül alakították ki. A földvárakat és
palánkvárakat a XI–XII. században kővárak váltották fel, ekkoriban
emelték az esztergomi várat és a budai királyi várat. A tatárjárás
tanulságait levonva IV. Béla felismerte, hogy eredményesen csak a
mocsarak által védett, vagy a magas hegycsúcsra épített erősségek
tudnak ellenállni a támadásoknak. Ekkor építtette többek között
Visegrádot. Ezzel egy időben sok királyi birtokot adományozott
nemeseinek azzal a feltétellel, hogy emeljenek várakat a jól
védhető helyeken. A Kárpát-medencei várrendszer a XIII. század
végére szinte teljesen kiépült. Az Oszmán Birodalom előretörése
idején nemcsak a meglévő várakat erősítették meg, hanem Zsigmond
királynak köszönhetően a jelentéktelenebb várak átépítésével új
végvárrendszer is kiépült a déli végeken. Ugyanekkor az addig
védtelen udvarházakat, püspöki székhelyeket és templomokat is sorra
kőfallal kerítették. A történelemből tudjuk, hogy végül mégis sok
várunk esett a török áldozatául. Később Rákóczi katonái is
semmisítettek meg erősségeket, megannyit pedig az Osztrák
Haditanács parancsára robbantottak fel. A háborúk elmúltával sok
vár építőanyagát a lakosság saját gyarapodására használta fel.
Napjainkra a Kárpát-medencében egyre több várromot, várkastélyt és
erődtemplomot újítanak meg és tesznek látogathatóvá. Az erősségek a
Kárpát-medence kulturális örökségének részei, nagyszerű kirándulási
célpontok, ahol sokat tanulhatunk múltunkról és jelenünkről is.
Vývoj ceny
Aktuálna Ø cena knihy Várak és erődtemplomok a Kárpát-medencében - Ágnes Fucskár,Fucskár József Attila je 20,84 €
Nedokončené príbehy Númenoru a Stredozeme sú súborom príbehov,
ktoré pokrývajú celé časové pásmo od prehistorických Starých časov
Stredozeme, detailne opisovaných v Silmarillione, až po Vojnu o
Prsteň, ktorou vrcholí trilógia Pán prsteňov. Netvoria ucelený
dejový prúd, ale ponúkajú čitateľovi ojedinelú možnosť zoznámiť sa
s neskoršími či podrobnejšími verziami príbehov, s ktorými sa už
stretol v predchádzajúcich knihách, nahliadnuť do procesu
Tolkienovej tvorby a znalosť už známych dejov obohatiť o doposiaľ
nepublikované úryvky a zlomky rozprávania. Obsiahly zväzok z
autorovej pozostalosti usporiadal a komentárom a poznámkami doplnil
Tolkienov syn Christopher, ktorý je aj autorom bohatého
informatívneho registra. Z tvorby J.R.R. Tolkiena postupne vyšlo
viacero titulov, ktoré sú samostatné a nie je nutné čítať ich po
poradí, okrem titulu Hobit, na ktorý nadväzuje trilógia Pán
prsteňov: 1. The Hobbit (originál vyšiel v roku 1937; v slovenčine
Hobit) 2. The Lord of the Rings (originál vyšiel v roku 1954 – 55;
v slovenčine Pán prsteňov) 3.The Silmarillion (originál vyšiel z
pozostalosti v roku 1977; v slovenčine Silmarillion) 4. The History
of Middle-earth (doslova „História Stredozeme“) alebo Unfinished
Tales (doslova Nedokončené príbehy) ( originál vyšiel z
pozostalosti) 5. The Children Of Húrin (originál vyšiel z
pozostalosti v roku 2007; v slovenčine Húrinove deti)
Stále hľadáte nejaké knihy on-line a už Vás nebaví prechádzať všetky e-shopy?
Nájdite všetky knihy, ktoré si chcete kúpiť. Pridajte si ich do košíka a nechajte nás, aby sme porovnali ceny a dostupnosť e-shopov s knihami a zobrazili Vám tie najvýhodnejšie ponuky!
Potom už stačí len prejsť do vybraného e-shopu a knihy si objednať...