Kárpáthy Zoltán - Mór Jókai

?Az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán élete végéig a legkedvesebb könyve maradt, ha nem a legjobb ? írja Mikszáth Kálmán Jókai regényeirol, melyek 1854- és 1855-ben jelentek meg eloször a Pesti Napló tárcarovatában. ? A Kárpáthy Zoltán alapját egy való történet képezi, mely néhány évtizeddel elobb általános beszéd tárgya volt az országban. Kékko vár urának, báró Balassának a története van feldolgozva, természetesen sok költoi szabadsággal. A hetvenéves öreg foúr egy fiatal, szegény sorsú leányt vett noül, kitol Balassa Antal báró született. Az örökösök pörrel támadták meg az öreg báró halála után a kis bárót, furfangos prókátorok még szakértoket is kihallgattattak, hogy a hetvenéves aggastyánnak nem lehetett igazi fia. E történetbol és mellékepizódjaiból van szove a Magyar nábob meséje, mely nagy irodalmi esemény volt, s Jókai életében fontos állomás. Ez a regény az ország elvitázhatatlanul legnagyobb elbeszélojévé emelte.? ?Mikor Jókai regényei legjavát írta, a magyar történelem egyik sivatagos útvonalán, az elnyomatás korában, muveinek nemzeti jelentosége abban állott, hogy vigasztalta a halálos álomba dermedt magyarságot. A nemzetnek akkor még nagyobb szüksége volt olyan írókra, akik visszaadják elveszített önbizalmát, mint a XIX. század elején. Erre a feladatra vállalkozott Jókai, akit mélységesen, szervezetileg adott optimizmusa, mesevilágba vezeto fantáziája, magyar típusú, sírva vigadó humora és meleg, emberi szíve gondviselésszeruen predesztinált erre a feladatra? Díszíto fantáziájával, irreális optimizmusával o teremetette meg a múlt század nagyjainak a legendáját. Széchenyi István, Wesselényi Miklós és a reformkor hosei (Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán)? úgy maradnak meg a magyar ifjúság tudatában, abban a ragyogó, de mégis emberi glóriában, ahogy Jókai legendává nemesítette oket. Ez a kép nem egyezik a történelem objektív víziójával, de erre a legendára éppoly szükség van, mint az igazságra. Ha egy író ezt tudja adni, betöltötte legmagasabb hivatását.? Szerb Antal