Magyarországra úgy köszöntött az 1942-es esztendő, hogy hazánk
hadiállapotban állt a Szovjetunióval és Nagy-Britanniával.
Budapestről – német nyomásra – az Egyesült Államoknak is hadat
üzentek. Az 1942. március 9-én hivatalba lépő Kállay Miklós legfőbb
feladata viszont abban állt már, hogy a második világháborúból
fokozatosan kivezesse az országot. Kállay, eltérő körülmények közt,
Teleki Pál nyomdokain kívánt haladni, kinevezése mögött befolyásos
tényezők munkálkodtak, akik személyét szóba hozták, s így
„lassanként meggyőződéssé vált” – írta a kor egyik fontos tanúja
Kornfeld Móric –, hogy rajta kívül „nincs is más”.A magyar
külpolitika az 1938 és 1941 között elért területi nyereségek
megőrzésére, illetőleg egy a háborús vereségből következő újabb
Trianon elkerülésére törekedett. A külpolitika a háborús
körülmények között lényegileg különbözött a békeidők során
megszokottól, a titkosszolgálati tényezőknek és háttérfiguráknak
nagyobb szerep jutott. A háború egyúttal a veszélyeztetett
kisállami lét alapvető kérdéseit vetette fel, súlyos dilemmák elé
állítva a magyar kormányfőt. Kállay alakjáról mindemellett jobbára
tragikomikus színezetű kép maradt vissza történelmi tudatunkban,
néhány visszatérő közhely ötlik fel bennünk újra és újra a
„Kállay-kettős”-ről vagy az úgynevezett „hintapolitikáról”.
Korábban a hazai szakirodalom meghatározó eszmefuttatásainak sem
sikerült – kevés kivételtől eltekintve – túllépniük az
osztályszempontú „rendszermentés”, valamint a fatalista
„kényszerpálya” elméletek gondolatkörén. Nem váltak átláthatóvá a
Magyarország sorsát végül eldöntő bonyolult és rejtett
összefüggések sem. Ez a kötet az összefüggések feltárására tesz
kísérletet, Kállay tevékenységének értékelésekor arra irányítva rá
a figyelmet, amit számunkra a legvilágosabban Bibó István szavai
mondanak el, melyek szerint Közép- és Kelet-Európa népeinek
külpolitikáját végső soron „nem elvek” és nem „lelki habitusok”, de
még „nem is tárgyi érdekek” döntötték el, hanem „kizárólag területi
vitáikból fakadó pozíciójuk.”
Vývoj ceny
Aktuálna Ø cena knihy Kállay Miklós külpolitikája - András Joó je 4,51 €
V treťom diely série OUTLANDER sa dozvedáme, že Jamiemu Fraserovi
sa ani pri všetkej snahe nepodarilo zahynúť na bojisku pri
Cullodene. Nie je z toho nadšený. V dvadsiatom storočí je Claire
síce šokovaná z odhalenia, že Jamie prežil, ale rovnako je aj
nadšená. Spoznávame Jamieho príbeh, ako postupne plynie, keď sa
pokúša pozliepať život z čiastočiek svojej duše aj svojej krajiny,
ktoré zostali, a z Clairinho krátkeho opisu spoznáme uplynulých
dvadsať rokov po tom, čo ho opustila v Cullodene. Roger MacKenzie a
Brianna (Clairina a Jamieho dcéra) si k sebe nachádzajú cestu počas
spoločného pátrania útržkami minulosti a tvrdošijne hľadajú stopy
po Jamiem Fraserovi. Dokážu ho nájsť? A ak sa im to podarí, vráti
sa Claire k nemu? A ak sa vráti... čo bude potom? Úprimne? Asi by
bolo jednoduchšie opísať, čo sa nestalo, ako to, čo sa stalo.
Príbeh plynie od duchov Samhainu v Škótskej Vysočine až k uliciam a
nevestincom Edinburghu, k šírošírym diaľavám na mori a
dobrodružstvám v Západnej Indii. Kníhtlač, vlastizrada, vražda,
vúdú, čínsky fetišizmus nôh, únos, korytnačia polievka a mnoho
iného. Ale za tým všetkým stojí jediná Jamieho otázka: „Sassenach,
prijmeš ma takého, aký som, a riskneš všetko pre muža, ktorého si
kedysi poznala?“
Stále hľadáte nejaké knihy on-line a už Vás nebaví prechádzať všetky e-shopy?
Nájdite všetky knihy, ktoré si chcete kúpiť. Pridajte si ich do košíka a nechajte nás, aby sme porovnali ceny a dostupnosť e-shopov s knihami a zobrazili Vám tie najvýhodnejšie ponuky!
Potom už stačí len prejsť do vybraného e-shopu a knihy si objednať...