Magyarországra úgy köszöntött az 1942-es esztendő, hogy hazánk
hadiállapotban állt a Szovjetunióval és Nagy-Britanniával.
Budapestről – német nyomásra – az Egyesült Államoknak is hadat
üzentek. Az 1942. március 9-én hivatalba lépő Kállay Miklós legfőbb
feladata viszont abban állt már, hogy a második világháborúból
fokozatosan kivezesse az országot. Kállay, eltérő körülmények közt,
Teleki Pál nyomdokain kívánt haladni, kinevezése mögött befolyásos
tényezők munkálkodtak, akik személyét szóba hozták, s így
„lassanként meggyőződéssé vált” – írta a kor egyik fontos tanúja
Kornfeld Móric –, hogy rajta kívül „nincs is más”.A magyar
külpolitika az 1938 és 1941 között elért területi nyereségek
megőrzésére, illetőleg egy a háborús vereségből következő újabb
Trianon elkerülésére törekedett. A külpolitika a háborús
körülmények között lényegileg különbözött a békeidők során
megszokottól, a titkosszolgálati tényezőknek és háttérfiguráknak
nagyobb szerep jutott. A háború egyúttal a veszélyeztetett
kisállami lét alapvető kérdéseit vetette fel, súlyos dilemmák elé
állítva a magyar kormányfőt. Kállay alakjáról mindemellett jobbára
tragikomikus színezetű kép maradt vissza történelmi tudatunkban,
néhány visszatérő közhely ötlik fel bennünk újra és újra a
„Kállay-kettős”-ről vagy az úgynevezett „hintapolitikáról”.
Korábban a hazai szakirodalom meghatározó eszmefuttatásainak sem
sikerült – kevés kivételtől eltekintve – túllépniük az
osztályszempontú „rendszermentés”, valamint a fatalista
„kényszerpálya” elméletek gondolatkörén. Nem váltak átláthatóvá a
Magyarország sorsát végül eldöntő bonyolult és rejtett
összefüggések sem. Ez a kötet az összefüggések feltárására tesz
kísérletet, Kállay tevékenységének értékelésekor arra irányítva rá
a figyelmet, amit számunkra a legvilágosabban Bibó István szavai
mondanak el, melyek szerint Közép- és Kelet-Európa népeinek
külpolitikáját végső soron „nem elvek” és nem „lelki habitusok”, de
még „nem is tárgyi érdekek” döntötték el, hanem „kizárólag területi
vitáikból fakadó pozíciójuk.”
Vývoj ceny
Aktuálna Ø cena knihy Kállay Miklós külpolitikája - András Joó je 4,51 €
Nedokončené príbehy Númenoru a Stredozeme sú súborom príbehov,
ktoré pokrývajú celé časové pásmo od prehistorických Starých časov
Stredozeme, detailne opisovaných v Silmarillione, až po Vojnu o
Prsteň, ktorou vrcholí trilógia Pán prsteňov. Netvoria ucelený
dejový prúd, ale ponúkajú čitateľovi ojedinelú možnosť zoznámiť sa
s neskoršími či podrobnejšími verziami príbehov, s ktorými sa už
stretol v predchádzajúcich knihách, nahliadnuť do procesu
Tolkienovej tvorby a znalosť už známych dejov obohatiť o doposiaľ
nepublikované úryvky a zlomky rozprávania. Obsiahly zväzok z
autorovej pozostalosti usporiadal a komentárom a poznámkami doplnil
Tolkienov syn Christopher, ktorý je aj autorom bohatého
informatívneho registra. Z tvorby J.R.R. Tolkiena postupne vyšlo
viacero titulov, ktoré sú samostatné a nie je nutné čítať ich po
poradí, okrem titulu Hobit, na ktorý nadväzuje trilógia Pán
prsteňov: 1. The Hobbit (originál vyšiel v roku 1937; v slovenčine
Hobit) 2. The Lord of the Rings (originál vyšiel v roku 1954 – 55;
v slovenčine Pán prsteňov) 3.The Silmarillion (originál vyšiel z
pozostalosti v roku 1977; v slovenčine Silmarillion) 4. The History
of Middle-earth (doslova „História Stredozeme“) alebo Unfinished
Tales (doslova Nedokončené príbehy) ( originál vyšiel z
pozostalosti) 5. The Children Of Húrin (originál vyšiel z
pozostalosti v roku 2007; v slovenčine Húrinove deti)
Stále hľadáte nejaké knihy on-line a už Vás nebaví prechádzať všetky e-shopy?
Nájdite všetky knihy, ktoré si chcete kúpiť. Pridajte si ich do košíka a nechajte nás, aby sme porovnali ceny a dostupnosť e-shopov s knihami a zobrazili Vám tie najvýhodnejšie ponuky!
Potom už stačí len prejsť do vybraného e-shopu a knihy si objednať...