Magyarországra úgy köszöntött az 1942-es esztendő, hogy hazánk
hadiállapotban állt a Szovjetunióval és Nagy-Britanniával.
Budapestről – német nyomásra – az Egyesült Államoknak is hadat
üzentek. Az 1942. március 9-én hivatalba lépő Kállay Miklós legfőbb
feladata viszont abban állt már, hogy a második világháborúból
fokozatosan kivezesse az országot. Kállay, eltérő körülmények közt,
Teleki Pál nyomdokain kívánt haladni, kinevezése mögött befolyásos
tényezők munkálkodtak, akik személyét szóba hozták, s így
„lassanként meggyőződéssé vált” – írta a kor egyik fontos tanúja
Kornfeld Móric –, hogy rajta kívül „nincs is más”.A magyar
külpolitika az 1938 és 1941 között elért területi nyereségek
megőrzésére, illetőleg egy a háborús vereségből következő újabb
Trianon elkerülésére törekedett. A külpolitika a háborús
körülmények között lényegileg különbözött a békeidők során
megszokottól, a titkosszolgálati tényezőknek és háttérfiguráknak
nagyobb szerep jutott. A háború egyúttal a veszélyeztetett
kisállami lét alapvető kérdéseit vetette fel, súlyos dilemmák elé
állítva a magyar kormányfőt. Kállay alakjáról mindemellett jobbára
tragikomikus színezetű kép maradt vissza történelmi tudatunkban,
néhány visszatérő közhely ötlik fel bennünk újra és újra a
„Kállay-kettős”-ről vagy az úgynevezett „hintapolitikáról”.
Korábban a hazai szakirodalom meghatározó eszmefuttatásainak sem
sikerült – kevés kivételtől eltekintve – túllépniük az
osztályszempontú „rendszermentés”, valamint a fatalista
„kényszerpálya” elméletek gondolatkörén. Nem váltak átláthatóvá a
Magyarország sorsát végül eldöntő bonyolult és rejtett
összefüggések sem. Ez a kötet az összefüggések feltárására tesz
kísérletet, Kállay tevékenységének értékelésekor arra irányítva rá
a figyelmet, amit számunkra a legvilágosabban Bibó István szavai
mondanak el, melyek szerint Közép- és Kelet-Európa népeinek
külpolitikáját végső soron „nem elvek” és nem „lelki habitusok”, de
még „nem is tárgyi érdekek” döntötték el, hanem „kizárólag területi
vitáikból fakadó pozíciójuk.”
Vývoj ceny
Aktuálna Ø cena knihy Kállay Miklós külpolitikája - András Joó je 4,51 €
Rímska ríša sa na vrchole svojho rozmachu dostávala do čoraz
búrlivejších pomerov, keď bola napádaná rôznymi kmeňmi spoza
vonkajších hraníc ríše a zároveň v jej vnútri vznikali rozpory
medzi samotnými Rimanmi. Marcus Aurelius sa stal cisárom práve v
takýchto pohnutých časoch. Väčšiu časť svojej vlády bol nútený
prežiť medzi vojskom v odľahlých častiach ríše v bojoch za
zachovanie jej celistvosti a v snahe usporiadať pomery po často
vznikajúcich rozbrojoch. Životné skúsenosti počas mnohých takto
prežitých rokov mu umožnili, aby si v neskoršom čase svojho života
vytvoril ucelený pohľad na ľudské bytie a strasti s ním spojené. Je
známy ako cisár, ktorý sa výrazne zaujímal o filozofiu, o poznanie
ľudskej duše, pričom bol silným zástancom stoicizmu. Marca Aurelia
preslávila jednak jeho výnimočná schopnosť udržiavať i počas
problematických pomerov celistvosť ríše a riešiť zložité problémy,
a tiež jeho filozofické dielo Myšlienky k sebe samému. Dielo
napísal v posledných rokoch svojho života a začal ho písať na území
Kvádov pri Hrone, teda na území dnešného Slovenska. V Myšlienkach
zhŕňa svoje životné skúsenosti a s umiernenosťou sa ponára do úvah
o podstate sveta a o jeho princípoch. Okrem vlastných názorov
uvádza i množstvo myšlienok iných autorov, čo svedčí o jeho
mimoriadne vysokej vzdelanosti. Myšlienky Marca Aurelia sú veľmi
pôsobivé a je z nich zrejmé, že ich autor bol znamenitý muž, ktorý
sa obdivuhodným spôsobom dokázal zamýšľať nad ľudskou existenciou.
Publikáciu dopĺňa úvodná štúdia Miloslava Okála Život a dielo Marca
Aurelia.
Stále hľadáte nejaké knihy on-line a už Vás nebaví prechádzať všetky e-shopy?
Nájdite všetky knihy, ktoré si chcete kúpiť. Pridajte si ich do košíka a nechajte nás, aby sme porovnali ceny a dostupnosť e-shopov s knihami a zobrazili Vám tie najvýhodnejšie ponuky!
Potom už stačí len prejsť do vybraného e-shopu a knihy si objednať...