Féltékenyek - Sándor Márai

Valamikor ez volt a világ közepe. A Zendülők című regény folytatásáról, a Garrenek műve-sorozat második kötetéről így írt Márai 1940-ben: Tizennyolc éves voltam, mikor elkerültem szülővárosomból, s a vonaton, mely éjszaka vitt Prágán át Lipcse felé, úgy éreztem, egyszer regényt írok a Városról, melyet elfoglaltak az Idegenek, s a Város és egy család egyfajta kultúrával tud csak védekezni a barbár hódítók ellen. S tizenhét esztendő múltán csakugyan nem lehetett már halogatni a Féltékenyeket, megírtam ezt a könyvet, s ugyanakkor tudtam, hogy a Garrenekkel még dolgom lesz az életben, ha élek, tíz vagy húsz esztendő múltán, amikor ők is öregedtek és változtak, az élmény törvénye szerint. Az Apa, a Város és a Garren család regénye a múltat és az író számára oly fontos légkört idézi meg. Élhető-e a jelen a múlt nélkül, és van-e jövő egy színfalakkal teli, gyökértelen világban? A második részben, Az Idegenekben a Garren család története az Apa halálával és a Város idegenek kezére kerülésével folytatódik, s halad a felbomlás felé. A kötet az 1937-es kiadás alapján a Féltékenyek és Az Idegenek című művet adja közre.