Beszélj hozzám - Gabriella Szaszkó

Amy Forester élete nem könnyű; úgy tűnik, senki sem érti meg tetteinek mozgatórugóit. Amy a híres íróval, David Penningtonnal él párkapcsolatban. A férfi nem olyan régen publikálta gyerekkori memoárját, amiből ország-világ számára kiderül, hogy Amy korábban az író bátyjával, Chrisszel járt jegyben. David testvére öngyilkosságát követően határozza el, hogy megosztja mindenkivel gyermekkora borzalmait, alkoholista édesanyjuk bántalmazásait és zűrös kapcsolatát Amyvel. Amy a rágalmazások után dönt úgy, hogy megírja a saját történetét, és elmélyed a múlt eseményeiben. Emlékeit a Pennington fiúkról egészen a megismerkedésüktől kezdi, majd elmeséli Chrisszel való kapcsolatát, és azt, hogy milyen is volt egy súlyosan önbántalmazó fiú és drogfüggő testvére mellett élni. Bár az írás ad némi megkönnyebbülést neki, de a visszaemlékezés és Chris halálának közelgő évfordulója feltépi a fájó sebeket. Vajon sikerül majd Amynek a felszín felett tartania Davidet? Túlélheti szerelmük a próbatételt? Egyáltalán lehetséges egy elvesztett személy árnyékában felépíteni egy párkapcsolatot? Ajánlók: „Azt gondoltam, Chris és David története annál nem is lehetne tragikusabb, mint ahogy a Maradj velemben megismertük. Aztán a kezembe került Amy könyve, és rájöttem, hogy tévedtem. Miss Forester olyan titkokat fed fel, amikre igazán nem számítottam.” Ladányi Klári – Írásról és könyvekről blog „Csodálatos történet. Az ember felolvad benne, és rögtön elfelejti, hogy ezek „csak” papírra vetett szavak, és nem valóságos emberek valódi élete. Amy hangja friss és őszinte, remélem, ezután az olvasók kicsit jobban megértik az ő tetteit is.” Sütő Fanni – Ink, maps and macarons blog „A szerző tökéletesen bebizonyította azt, hogy Amy szemszögéből is képes átadni a legeslegmélyebb érzelmeket is. Gyűlöltem, szerettem, és újra összetört a szívem, alig várom a befejező rész feloldozását!” Kelly – Kelly és Lupi olvas blog „Amy döbbenetes története folyamatos mérlegelésre, megértésre késztetett. Igazán próbára tette az empátiámat, nem hagyott nyugodni – és még most is foglalkoztat. Érdekes kettősség uralkodott bennem olvasás közben: nyomasztott a történet hangulata, mégis hihetetlenül felszabadító érzés volt haladni a visszaemlékezéssel. Mintha fokozatosan megkönnyebbülnék. Mint Amy.” Maisch Patrícia – Szembetűnő blog