Az idegen szent - Géza Nagymihályi

A kötet szerzője először kísérli meg, hogy Szent László lánya, a későbbi bizánci császárné szerepét és jelentőségét a bizánci teológia felől közelítse meg. Ilyen szempontú vizsgálatra ez idáig sem a történészek, sem a művészettörténészek nem vállalkoztak. Nagymihályi Géza görögkatolikus lelkész, művészettörténész feltáró munkája során a történelmi, életrajzi háttérből, a gazdag irodalomból fokozatosan bomlik ki az idegen szent Piroska alakja s tevékenységének fő színtere, a Pantokrátor monostor. Izgalmas, lebilincselő olvasmány nem csupán a szakértő, de a laikus számára is. Mindenekelőtt azonban hiányt pótló mű, amelyre már régóta vártunk - írja a könyvről Kerny Teréz művészettörténész. Szent László magyar király lánya, 1118-1134 között, Eiréné néven II. lóannész Komnénosz bizánci császár felesége volt. Megépíttette a Pantokrátor-Métér Eleusza-Szent Mihály hármas templomegyüttest, monostort, elmebetegek és aggok menhelyét, kórházat. A szegények, nyomorultak példamutató védelmezője volt. Nyolc gyermeke született. Korai halála előtt Xené néven felvette a szerzetesnők fátylát. Az ortodox egyház szentként tiszteli, kultuszát elvileg átvette a római és a görög katolikus egyház is. Magyarországon emléke, személye és műve méltatlanul elhanyagolt. E könyv célja, hogy jelenlegi ismereteink alapján emlékét újra felidézzük, ünnepét (augusztus 13.) megünnepeljük, ikonjait megfestessük és tiszteletre kihelyezzük, a legfontosabb, hiányzó liturgikus szövegeket megírjuk. A szerző görög katolikus lelkész, valamint diplomás művészettörténész.