A zenélő angyal és más történetek - Ferenc Molnár

A kötet Molnár Ferenc három legendás kisregényét tartalmazza. A zenélő angyal - Egy fiatal szerelem regénye (1933) egy velencei szerelmi háromszög története. A második történet talán a legmegrázóbb Molnár Ferenc prózai életművében. A zöld huszár (1937) egy vidékről Pestre érkező "romlott" lány története, aki személyes varázsával és kacérságával próbál hatni a férfiakra. A harmadik kisregény a szerző leghíresebb szatírája. Az 1916-ban megjelent Az aruvimi erdő titkának főszereplője Tisztességes Lajos kishivatalnok, az állami benzinbűz-megállapító hivatal másodszaglásza. A zenélő angyal - Egy fiatal szerelem regénye (1933) egy velencei szerelmi háromszög története. A szegény, jóképű Aurélt ketten is szeretik: a gazdag családból származó Irma és a vagyonát elvesztett, ápolónőként dolgozó Judit - egy „csinos szőke és nagyon szép barna”, ahogy azt a regény egyik szereplője, az olasz magánnyomozó megfogalmazza. Féltékenység, dráma, tragikomédiák sora - a kisregény megkapó erővel mutatja be, mennyire heves az az érzelmi vihar, mely egy tapasztalatlan szerelmes lány szívében dúl. A második történet talán a legmegrázóbb Molnár Ferenc prózai életművében. A zöld huszár (1937) egy vidékről Pestre érkező „romlott” lány története, aki személyes varázsával és kacérságával próbál hatni a férfiakra. Annus számtalan viszonyba keveredik, többek között a történetet elmesélő fiatal újságíróba is próbál kapaszkodni, ám ő túl gyáva ahhoz, hogy felvállalja a lányt, és maga előtt is beismerje érzelmeit. A harmadik kisregény a szerző leghíresebb szatírája. Az 1916-ban megjelent Az aruvimi erdő titkának főszereplője Tisztességes Lajos kishivatalnok, az állami benzinbűz-megállapító hivatal másodszaglásza. Lajos pokoljárása a magyar korrupció világában igazi rémregény: hősünk egy gyárépület mélyén éppúgy betekintést nyer a kenőpénzt elfogadó hivatalnokok mennyei életébe, mint a tisztességesek „bűzletes barlangjába”. A kisembernek el kell döntenie, hogy a labirintusból melyik utat választja a kijárat felé: az egyenest, amely a megvesztegetés elfogadását jelenti, vagy a göröngyöst, mely a szabad(ság)ba vezet.