A vád, ami védőbeszéd is lehetett volna - Attila Jeney

"1942 nyara, Délvidék. Két harcedzett, az I. világháború harctereit is megjárt, többszörösen kitüntetett magyar katonatisztet, tartalékos századosként zsidó munkaszolgálatos tábori alakulatok élére vezényelnek. Egyszerre állítják őket hadbíróság elé alárendeltjeikkel szembeni emberséges magatartásukért, ám a hadbíróság elejti a képtelen, a józan észnek ellentmondó vádat. A munkaszolgálatosok, akikért szolgálatuk alatt mindvégig kiálltak, akiknek többségét megmentették a biztos haláltól, drámai módon határozták meg századosaik későbbi sorsát. Míg egyiküket - teljesen megérdemelten - a Világ Igaza kitüntetéssel jutalmazhatták és mindmáig emlékfa őrzi emlékét a jeruzsálemi Yad Vashem Emlékparkban, addig másikukat a szegedi Népbíróság kezére adták. Őt egykori munkaszolgálatosai hazug vallomásai miatt egy év hat hónapra a szegedi Csillagbörtönbe zárták. A koncepciós népbírósági eljárásban légből kapott állításokból kovácsoltak vádat, a hadbírósági iratokat be sem kérték, az ítélet magáért beszélt. Pedig ez volt az a per, amelyben korábban a hadbíróság előtt elhangzott vád felért volna egy védőbeszéddel... Igazságot szolgáltatni és emléket állítani két tisztességes, becsületes magyar embernek soha nem késő. Ezért született meg ez a könyv." (Jeney Attila)